Találkozásaim PKD-vel
Philip K. Dick
Amerikai sci-fi író (1928-1982), aki a műfajt alapjaiban változtatta meg.
Regényeit, novelláit több mint 25 nyelvre fordították le.
Műveiben Dick a valóság, az emberiesség és az önazonosság kérdéseit járja körül.
A cyberpunk stílus előfutára.
„Rossznak gondolod a világot? Látnod kellene a többit!”
PKD
Dicknél olyan témák jelennek meg, mint
- a társadalom hanyatlása,
- a mesterséges intelligencia,
- a való világ és valamiféle virtuális valóság közti elmosódó határ,
- s a legtöbbször visszatérő témája, a paranoia.
Hugo-díjas (1963) regénye, Az ember a fellegvárban, élen járt az alternatív történelmi regények és a tudományos fantasztikum összekapcsolásában.
Két alkalommal ítélték neki a neves British SF-díjat:
1967-ben a The Three Stigmata of Palmer Eldritch című regényért.
1979-ben az A Scanner Darklyért.
1975-ben pedig a Flow My Tears, the Policeman Said című könyvéért megkapta a nagy presztízsű John W. Campbell Memorial Awardot.
Számos regénye mellett rengeteg novellát is írt, melyeket magazinokban publikált.
Több nem tudományos-fantasztikus témájú könyv szerzőjeként is ismert.
Műveinek jellegzetesen visszatérő motívumai, amikor egy karakter ráébred, hogy valójában egészen másvalaki, mint amit hitt magáról, illetve, hogy a valóság, melyet eddig elfogadott, tovább nem tartható, és valójában valami egészen más folyik körülötte.
Számos nagysikerű film alapjául szolgáló novella és regény szerzője.
A műveiből készített mozifilmek:
Szárnyas fejvadász (1982)
Emlékmás (1990)
Különvélemény (2002)
A felejtés bére (2003)
Kamera által homályosan (2006)
Arnold az Emlékmásban
Találkozásaim:
1. Várjuk a tavalyi évet (regény)
A földiek (terraiak) – testvérnépükkel – a lilicsillagiakkal szövetségben galaktikus háborúban – vesztésre – áll a bogárszerű, hatlábas, kitinpáncélos rígekkel.
A JJ-180 elnevezésű drog – ami igazándiból hadifegyvernek készült – első fogyasztás után függőséget okoz, de lehetővé teszi a fogyasztója számára az időutazást.
Előre is: az egyik alternatív jövőbe; és hátra is: a múltba.
Eric Sweetscent műszervsebész, az ENSZ beteges főtitkárának egyik orvosa a kulcsfigurája az eseményeknek. No meg a Tijuanai Szőrmekészítő és Festő Vállalat…
Marsi kolónia, babaház, prekop barátnő, drogos időugrások, gyilkosságok és kibogozhatatlan jelenések; földönkívüli lények fel-feltünedezésével egyetemben: mind-mind – szokásos – kellékei Dick regényének.
No, meg a meglepetés: hogy ki nevet a végén…
2. Időugrás a Marson (regény)
Emberek és sívók – marsi primitív őslakók – élnek egyre jobban belerozsdásodva a környezetbe a vörös bolygón.
A két világ gyermekei közös csillagközi lénycsapat utódai.
Egy nagymenőnek jövőbe látó prekopfiúra – autista árvára – van szüksége, hogy előre tudja, hová érdemes befektetnie a pénzét.
Már a könyv elején összefuthatunk hazánkfiaival is:
“- Tudjátok, meg kell védenem az ásványjogomat. Nem engedhetem, hogy idejöjjön valami tökfilkó a Földről, és mondjuk természetvédelmi területet csináljon abból a hegységből. Megmondom, mit hallottam. Tudom, hogy egy rakás kommunista, csupa nagykutya volt itt egy hete Oroszországból meg Magyarországról, biztos körülnézni. Azt hiszitek, feladták, csak mert a termelőszövetkezet tavaly kudarcot vallott? Nem. Akkora az agyuk, mint a bogaraké, és mint a bogarak, mindig visszatérnek. Azok a vörösök elepednek, hogy sikeres szövetkezetet alapítsanak itt a Marson, olyan nekik ez az otthon, mint egy erotikus álom.”
A jövő iskolájában tangépek (robotok) (be)tanítanak:
Dühös Gondnok: szigorú, ordibálós, merev profil.
Főáramkör: igazgatónő-féle, megértő, középkorú nő, fémkeretes szemüveggel.
Whitlock Tangép: magyarázó okostojás, stréber gyerekek kedvence.
Kedves Apuka: lelkiző karakter, pszichológus beütésekkel, karosszékkel.
De a java még ezután jön, csak később búvik elő: az eddig csak leselkedő – megszokott skizofrén PKD-őrület – meghökkentő fordulataival – mosolyogva a kedves olvasóra…
Rucsok, rucsok!
3. Palmer Eldritch három stigmája (regény)
A túlságosan, már szinte kibírhatatlanul felmelegedő Földről a Marsra (és máshová) telepítik a hatóságok az embereket.
Aki behívót kap – és megfelel a fizikai és pszichikai teszteken -, annak mennie kell a kijelölt célállomásra.
Ahol méginkább elviselhetetlen az élet!
De szerencsére vannak drogok: a Dra-Zs és az Ét-R segítenek elfelejteni a valóvilágot…
Bár az is megeshet, hogy földönkívüliek próbálják meg elbutítani az embereket…?!
“Dick könyveiben az olvasó soha nem érezheti magát biztonságban.”
Village Voice
4. Csordulj könnyem, mondta a rendőr (regény)
Az első ötven oldal után üldözéses kriminek – főszerepben egy magányos farkassal – tűnik.
Ez a Másvilág emlékeztet Orwell 1984-ére.
Jason Taverner – híres tévésztár – elleni merénylet nem sikerül, de miután a férfi magához tér, senki nem ismeri, nem tudják, hogy ki is ő valójában, nincs nyilvántartásban egyetlen hivatalban sem.
A korábban sokak által ismert ember vesszőfutása hamis igazolvány felhajtásától különböző nőkkel létesített alkalmi kapcsolatokon keresztül egészen egy gyilkosságig tart, miközben a rendőrség folyamatosan megfigyelés alatt tartja.
A valóságban elszabaduló alternatív lehetőségek – kábítószer a láthatáron – elszabadulnak, a magára hagyatott egyén sorsa a végéhez közeledik.
A hatosok – szuperintelligens emberek – elbuktak, jöhetnek a genetikailag még jobban módosított, tökéletes hetesek.
Mintha ma történne…
Kísérleti nyulak lettünk.
Talán a mai nap végállomása lett egy ámokfutásnak.
Vagy csak a kezdete?!
5. Már megint a felfedezők (15 elbeszélés, novella, + jegyzetek)
A kötet címadó novellájában a Marsról visszaérkező űrhajósok reménykednek abban, hogy végre jól kipihenhetik magukat. A landolás a Földön nem sikerül valami tökéletesen, de apró sérülésekkel megússzák az asztronauták. A kisvárosban, ahová elgyalogolnak, rémülten futnak el előlük az emberek. Mi a csoda történhetett?!
Elitegységek érkezése oldja meg a problémát.
Keserű szájízzel visszaemlékezve a történet végére: nem tudom, kiket sajnáljak jobban az űrhajósokat vagy embereket.
Ízelítő a további történetekből:
Bizonyos életformák: a terraiaknak mindenhol, mindenkivel létszükséglet valamiért háborúzni. De mi lesz, ha a csatákban megölt apák után a fiúk és az anyák sem térnek vissza a Földre!
Pat ajándéka: egy messzi világból megvásárolt furcsa isten kalamajkákat okoz.
Nulla-T: bombák és különleges képességgel megáldott emberállatok ténykedése a végső megoldás érdekében!
Itt a piros: aki másnak vermet ás, maga esik bele – űrkörülmények között egy távoli bolygón félelmükben – vagy a folyamatos szabotázsakciók következtében – megharagszanak az ott élők a földiekre.
Jelige: csigák és őrültek kíméljenek!
Hulla vagy, Foster!: egy szuperbiztos óvóhely minden pénzt megér, de mi van, ha – manapság is aktuális – nem bírjuk fizetni az otthonos, földalatti bunker részleteit?!
Tehetségesek világa: Mi történik akkor, ha egy – félórára előre az időben jövőbelátó – prekop apa és egy hasonló képességekkel rendelkező prekop anya szerelméből magánakvaló szörnyszülött gyermek jön a világra?
A másság elfogadása lehet a jövő záloga.
A 334 oldalas kötetet nem csak a PKD-rajongók figyelmébe ajánlom!
A lebilincselőség titka: a tömény váratlanság és a jellegzetesen keserű groteszkség!
6. James P. Crow (novella)
Elképesztő, komor jövőkép a robotok uralta Földről, fanyar humorral átszőve, kompromisszumos – Dicktől szokatlan – bíztató befejezéssel!
Kollárik Péter fordítása a Galaktika 200. számában található.
7. Transz (kisregény)
Fegyvertervezők félelmetes álmai valóra válnak.
Egyik csodagép, extrabomba, hatásos ölőautomata a másik után (a 265-ös sem kutya, de a 278-as: az aztán az igazi…).
A Keleti és a Nyugati blokk farkasszemet néz egymással (“Kinoszovjet”, Bulganingrád”).
Egy idegen világból érkező ellenséges – felfegyverzett – műhold ellen össze kellene fogniuk.
Sikerül?
A két kibékíthetetlen földi tábor egy-egy kutató zsenije egymásba szeret, s közösen transzállapotba kerülve keresi az emberiség megmenekülésének lehetőségét.
Igen, hiszen a szerelem mindent legyőz!
Bár Dicknél semmi sem biztos, még az sem, hogy semmi sem biztos… 
8. Kamera által homályosan (regény)
Egy titkos ügynök – Fred – nyomozást folytat egy kábítószerügyben.
A H-anyag terjesztőire rábukkanva a kiindulási pontot keresi, hogy honnan került ez az újfajta – halálos függőséget okozó – drog a piacra.
Feladatának nehézsége miatt teljesen fedve, rejtetten kell kutakodnia: maszkafandert visel – a rendőrségen és a hivatalos helyeken -, mely elrejti eredeti arcát, testét: még nyomozótársai sem tudják, hogy ki is ő valójában.
A felderítés folyamán eljutnak Robert Arctorhoz – ő egyébként maga Fred -, akinek bekamerázzák, „bepoloskázzák” a lakását, s kitűnően hallható és mindent láttató holofelvételek készülnek a kábítószerfüggő drogdílerről.
A regény mélyrehatóan – elrettentően – elénk festi a kábítószer-függőség gyötrelmeit, a „nem tudom, hogy ki vagyok, nem tudom, hogy hol vagyok” effektus tévelygéseit, a fizikai-szellemi leépülés borzalmait.
A könyv a történet legeslegvégéig tartogat meglepetéseket a türelmes olvasó számára: az elvonókúrának a gyógyulás reménye nélkül is van értelme…
Solaria (1182 olvasó)
+++
Összefutottunk még:
Galaktika 52. (1983) 8 novellája
+++
Tervek idénre:
VALIS
Az ember a Fellegvárban
Szabad Albemuth Rádió
május 4th, 2010 at 9:25 de.
Az Agave Kiadó támogatja a terveidet?
május 4th, 2010 at 2:57 du.
A kazincbarcika Városi Könyvtár a fő “szponzorom”.
Szerencsére gazdag a Philip K. Dick-könyv kínálatuk.
május 11th, 2010 at 11:45 de.
[...] Javori Clifford D. Simak Ha megáll az idő-jét olvasta és PKD regényeket, Nita Dan Simmons Hyperion-ját, Acélpatkány Vlagyimir Szorokin-tól Az opricsnyik egy napját, Slighterman a Gépezetet, Locutus pedig a Freejacket. Annatar ezúttal nem filmsorozatokat ajánl, hanem ő is klasszikus sci-fiket olvasott újra. Jonathan Cross meg Az ötös számú vágóhíd-ról írt. [...]