javori

A Moly oldalán találtam rá erre a kihívásra:

Top 10

“Nem, nem a 10 kedvenc könyvedre vagyok kíváncsi és még csak nem is a 10 kedvenc íródra. Nem kell plusz könyveket elolvasni és értékeléseket írni most ehhez a kihíváshoz. Csupán annyit kérek, hogy írj egy listát a 10 kedvenc könyvszereplődről. Mindegy, hogy nő vagy férfi, főhős vagy mellékszereplő, jó vagy rossz karakter, sőt tőlem akár még az egyik szereplő szomszédjának a macskája is lehet. ”

Keresztül-kasul bogarásztam a kedvenc könyveim listáját, hogy kiket is válasszak.

Csak úgy találomra, semmilyen előzetes szempont nem vezérelt a keresésben, csak ahogyan elém kerültek a régen, vagy a minap olvasott regények, úgy választottam a palettáról.

Most ez sült kis belőle: tudom, kicsit romantikus, kicsit sci-fis, kicsit filmadaptációban is megszeretett hősök, de az én kedvenceim.

10 kedvenc regényhősöm

1. Margarita Nyikolajevna – Bulgakov: A Mester és Margarita – Bár még a Sátánnal is szövetkezik: boszorkány lesz, de a jó ügyet szolgálja, kitűnő háziasszony, hűséges, lehetetlent nem ismerő szerelmes. Kedveséért, a Mesterért mindenre képes.

2. Dobó István – Gárdonyi Géza: Egri csillagok – a hazaszeretete példa előttem. Nem retten meg a túlerőtől, bízik a felmentő seregben – mint mi magyarok általában reménykedünk a külső segítségben -, de ha ez késlekedik vagy sohanapra várható, akkor önerejéből megcselekszi azt, amit megkövetel a haza. Sinkovits Imre filmbéli játéka csak megerősítette szeretetemet e regényhős iránt.

3. Winston Smith – Orwell 1984 – A disztópia főhősének naplója kitűnően láttatja a diktatúrában vergődő kisember mindennapjait. Először beletörődve elfogad, engedelmes, még talán lelkesedni sem rest, de aztán küzd, ellenáll, alakoskodik, harcol, hogy ha kell. Vágyik egy igaz, hűséges társra, érte mindenre képes, önfeláldozó. Könnyen azonosultam vele, fantasztikus világa manapság is megvalósulhat.

4. Baradlay Richárd – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – bár kezdetben felelőtlen nőcsábász, de aztán megkomolyodik, s hűséges társ lesz. Bátor, kiváló katona. Emberfeletti akadályokon keresztül vezeti haza huszárcsapatát a haza földjére. A családjáért mindenre képes, engedelmes gyermeke az édesanyjának. A kardpárbajban megölt ellenfele – Palvicz Ottó – gyermekét felkutatja, megmenti a kisfiú életét, s felneveli.

5. Öszvér – Asimov: Alapítvány és Birodalom – mentális hatalma lenyűgöző, de az is tetszett benne, hogy bár legyőzhetetlen, mégis vannak gyengéi.

6. II. Leto [Paul Atreides fia] – Frank Herbert: A Dűne istencsászára – már az előzményben is megkedveltem (A Dűne gyermekei). A halhatatlan, hős istencsászárt magányossága miatt megsajnáltam . A jövőbe látásából adódó kíméletlensége viszont megdöbbentett.

7. Szíriusz kapitány – László Endre hatrészes ifjúsági sci-fi sorozatának kedves, emberséges, önfeláldozó kapitánya már gyerekkoromtól kedvencem. Felnőttként olvastam a köteteket, gyerekként a rádiójátékot hallgattam szorgalmasan.

8. Molnár Ferenc tizedes – Dobozy Imre: A tizedes meg a többiek – Talpraesett, sokat tapasztalt frontharcos, akinek elege van a háborúból. Sokáig csak a saját haszna érdekli, de az események sodrában átalakul: közösségi emberré, vezetővé válik, akire felnéznek a társai, hallgatnak rá, leleményessége menti meg újra és újra a többieket. Fergeteges a humora, nem ijed meg – bár többször is találkozik vele – a halál árnyékától.

9. Bors Máté – Fülöp János: Bors I-II.– Harcolt az első és a második világháborúban. Volt vöröskatona, részt vett a spanyol polgárháborúban, szinte egész Európát bebarangolta. A társadalmi igazságosságért küzdött, egy igazságosabb világért. Hidegvérű és humoros, jóképű és nőcsábász, furfangos és csávából csávába kerülő. Száz életet élt, mégsem gazdagodott meg belőle.

10. Benyovszky Móric – Rónaszegi Miklós: A nagy játszma – A XVIII. század végének egyik érdekes és titokzatos alakja.  Balsorsa messzire űzi hazájától, kalandor és felfedező egy személyben. Részt vett a lengyel felkelésben (1767), szibériai száműzetést élt túl. Kamcsatkáról megszökött, tengeri felfedező, gyarmatosító lett belőle, míg Madagaszkáron az őslakók királyukká nem választották a magyar grófot.   A Vivát, Benyovszky (szlovák-magyar) sorozat is jelzi, hogy sokan magukénak vallják a kiváló, rendkívüli embert. Én sem feledem!

Fiatalként Bogáti Péter, Csukás István, Dékány András, Fekete István, Hegedüs Géza, Lengyel Balázs, Nemere István, Padisák Mihály, Szentiványi Jenő, Teknős Péter, Verne Gyula ifjúsági kalandregényein nőttem fel. A mai srácok Harry Potter hétrészes mágikus kálváriáját követve – szinte észrevétlenül – szeretik meg az olvasást.

J. K. Rowling regényszériája utáni idők vákuumját kitöltendően a Könyvmolyképző Kiadó nagy fába vágta irodalmi “fejszéjét”.  Azt tervezik, hogy – 2010-től – a 39 kulcs sorozat első szériájának 11 kötetét jelentetik meg.

Az eddig megjelent ifjúsági regények:

Rick Riordan: A csontlabirintus (2010)

Gordon Korman: Egy hamis hang (2010)

Peter Lerangis: A kardtolvaj (2010)

Jude Watson: A síron túl (2011)

Patrick Carman: A fekete kör (2011)

Jude Watson: A kenguruk földjén (2011)

A két főszereplő: a 14 éves Amy és öccse, Dan Cahill, két tragikus sorsú amerikai fiatal. Kisgyermekként – egy borzalmas tűzben – elveszítik a szüleiket. Később azzal szembesülnek, hogy szeretett nagymamájuk gyógyíthatatlan betegségben szenved. A gazdag hölgy halálával és videoüzenetként hátrahagyott végrendeletével kezdődik az első regény (A csontlabirintus).

Kiderül a gyerekek számára, hogy a családjuk az egyik leghatalmasabb család az emberiség történelmében. Híres tudósok, hódító hadvezérek, bölcs vagy kegyetlen uralkodók, bátor felfedezők vérvonalát örökölték. Titokzatos erejük forrását elrejtették a világ különböző részein, 39 kulcs formájában.  A dúsgazdag hölgy a testamentumában választás elé állítja – nagyszámú – rokonságát: megkapják – fejenként – az egymillió dollárt és mehetnek isten hírével. Vagy megkapják az első kulcsot…

Grace a végrendelete felolvasására meghívta a Cahill család négy ágát. A többségnek nem kell a pénz, elfogadják a kihívást, s megindul a hajsza a kulcsokért. Az útirány az igazi kalandregényekhez hűen a világ minden tája: Philadelphiától kezdve Párizsig, Salzburgon át Bécsig, majd repülővel Tokióig. Már nem is meglepő, hogy  – a 3. és 4. kötet határán – Szöulból Kairóba kellene eljutniuk hőseinknek. Persze lesznek, akik tévutakon járnak, feltűnik egy oroszországi magánreptér is, de az sem kizárt, hogy a kincsvadászoknak víz alá kell – tengeralattjáróval – merülniük.

A “39 kulccsal” a világ körül kalandjai közben az adott ország, város kulturális nevezetességeivel, egzotikus tájaival, az itt élő népek gazdag szokásaival ismerkedhetünk meg.

A hataloméhes családok néha úgy viselkednek egymással, mintha halálos ellenségek lennének, de néha-néha ideiglenes szövetségek is kötődnek.

Mi legyen a jelszó? A vér nem válhat vízzé? Soha ne bízz senkiben?

Élvezetes olvasmány a kulturális kalandregény. Tizenéveseknek és gyermeklelkű felnőtteknek szívből ajánlom.

A sorozat kötetei

Ajánló

The 39 Clues

A 2012-ben Magyarországon folytatódik a válság. 320 Ft egy euró, a svájci frank is az egekben, egyik hitelminősítő után a másik, sőt a harmadik is bóvli kategóriába sorolja kis hazánkat.

Az átlagemberek többségének hangulata is depresszív, mélyponton van a gazdasági helyzet mellett a bizakodás is. A napokban rémhírként felvetődik, hogy a kormány soha nem látott, kemény intézkedésekre készül, de aztán a miniszterelnök határozottan kijelenti a sajtótájékoztatóján, hogy a kormány nem zárolja a bankbetéteket és nem használják fel a jegybank devizatartalékait sem.

Az MNB trezorjaiban egyébként 37,775 milliárd euró devizatartaléka van jelenleg Magyarországnak. Ilyen sok korábban még sosem volt.

Akkor most reménykedjünk, hogy megússzuk (egy időre) a csődöt. Vagy rémülten rohanjunk a betétkönyvünkkel (ha van) a bankunkba, és cipeljük haza  – az átlagban – vékony kötegeket, majd jól rejtsük el a megtakarításunkat?

Az ágyneműtartóban vagy a befőttek között ugyan nem kamatozik a pénzünk, de a befagyasztás ellen védve vagyunk…

Többen hivatkoznak arra, hogy ők bezzeg már korábban megmondták, hogy mi várható  a Fidesztől, a kétharmados fölényükkel hová vezetik az országot.

Évek között átívelő olvasmányom első feléről itt írtam.

A HiperGalaktika 03. második felének témakörei: Oktatás, Tömegkommunikáció, Digitális esélyegyenlőség, Digitális diagnosztika, Rések a falon, Virtualitás.

A kötet első felében is előfordult, hogy a szépirodalmi művet és a tudományos írást is ugyanaz a szerzőnév fémjelezte (Dragon György). A folytatásban is megmarad ez a párhuzam: Képes Gábor, Juhász György (álnéven: Henry Jones Jr.) és Kovács “Tücsi” Mihály (Michael T. Cricket) is duplikáló alkotó.

Van, hogy az ismeretterjesztő írás sokkal jobb, mint a sci-fi (Egy út a modern informatikához/ Gyakorlati út a pedagógiához), van, hogy mindkettő elsőrangú (Roncs a patakban/Rések a falon).

A tudományos-fantasztikus novellák által felvetett ötletek, kérdések:

Képes Gábor: Gyakorlati út a pedagógiához írásában azt fejtegeti, hogy sajnos előfordulhat: a profitorientált iskola lehet a jövő ideális oktatási intézménye, a hagyományos pedagógiai módszereket pedig bizonyára felváltja majd a digitális kondicionálás.

Henry Jones Jr.: Úgy fent, mint lent történetében egy régen várt találkozást helyszíni tudósításban közvetít egy egyszerű, hétköznapi ember. Bárki lehet újságíró, csak döbbenetes esemény közelében kell lennie, utána már csak internet-elérhetőség és bátorság kérdése az egész. Jeligéje: Nincs új a nap alatt…

F. Tóth Benedek: Nullák és egyesek világában a számítástechnika színvonala mai, a monitoron megjelenő idegen, mint zavaró tényező: a jövő. Feszült kezdés után komikus, de kegyetlen a befejezés.

Kánai András: Hamujából egy retrográd – találóan jelképes – történet bújik elő. A visszaszámlálás engem megzavart, először azt hittem, hogy a novella eleje a vége. Szokatlan kísérletbe pillanthatunk be, újjászülethet-e egy hibákkal, bűnökkel terhelt ember?  Elgondolkodtatott: mit javítanék (törölnék) magamból az eddig leélt életemből, a hibáimból?

Michael T. Cricket: Roncs a patakban detektívtörténete engem Dragon György: A 463-as hiba című novellájára emlékeztetett. Felszabadultan olvastam a krimit, engem kitűnően szórakoztatott. Az is tetszett, hogy fokozatosan tisztult előttem a “kép”, lépésről lépésre rekonstruálhattam a bűncselekményt, együtt nyomozhattam a főszereplővel. Mégis maradt meglepetés a sztori végére!

Az elbeszéléshez kapcsolódó tudományos írás – Dr. Bágyi Péter: Képalkotás az orvosi diagnosztikában - viszont túlságosan “magas” szintűre sikeredett. Egy hétköznapi ember – mondjuk én is – csak kapkodtam a fejem a szakszóözönnel fűszerezett szöveg olvasása közben.

A sci-fi lengyel mestere – viszonylag terjedelmes, 1957-ből való – történetében arra világít rá, hogy a valóság viszonylagos. Elég-e az a világunk tökéletes megismeréséhez, amit érzékszerveinkkel tapasztalunk? Stanislaw Lem: Corcoran professzorának teremtményei nem is sejtik, hogy ki az alkotójuk, de azt sem tudják, hogy létük határa nem az, amit annak gondolnak…

Pici, szubjektív összegzés:

A HiperGalaktika 03. megjelentetése kitűnő ötlet volt 2009-ben. A jól megszerkesztett kiadvány még ma is aktuális üzeneteket hordoz, a novellák/ismeretterjesztő szövegek tematikus összeállítását jónak tartom.

Kár, hogy a korrektor figyelme néha elkalandozhatott, mert a kötet vége felé megszaporodtak a zavaró betűkimaradások:

Pl.: 165. oldal: akkor a – akkora; doboldalba – domboldalba

167. oldal: megnéztem a elvétel – megnéztem a felvételt; a filmeket töltétek le – a filmeket töltsétek le

Mr. Pierce – Mrs. Pierce; nem áll fen – nem áll fenn; miden – minden

A 177. oldalon található kulcsmondatról nem is beszélve:

- Mi a véleménye a telkekről? -  Mi a véleménye a LELKEKRŐL?

+++

Enciklopedia Galaktika

Adeptus – a cikkek

Adeptus – a novellák

Még 2009 karácsonyán kaptam ajándékba a HiperGalaktika 03. számát. Úgy hozta a sors, hogy az idei év végén olvastam el a fantasztikus novellákat és az ismeretterjesztő cikkeket, amelyek a kötetben – egymásba kapcsolódva – felváltva követik egymást.

A szórakoztató és tudományos írások a kezdetektől a belátható jövőig kalauzolnak végig az informatika és gyakorlati felhasználásuk gazdag tárházában, amelyek döbbenetes módon megváltoztatták és – feltehetőleg jobbító szándékkal – megváltoztatják majd a világunkat.

Ahogy elkezdődött…

Hal Clement 1947-es keltezésű elbeszélése – Válasz – a kozmoszban játszódik egy űrállomáson, és egy bonyolult tudományos kísérletet követ nyomon egy hatalmas és sérülékeny – elektroncsöves – szuperszámítógépben. A sztori a korlátlannak gondolt megismerés veszélyeit boncolgatja.

Poros, nehézkes, avítt a szöveg, de méltányos türelmet érdemel, hiszen a keletkezése korában még sem az űrutazás, sem a szuperszámítógép nem létezett: a vágyálom kategóriába tartozott mindkettő.

Annál inkább érdekes volt a számomra Kovács Győző: Epizódok az ős-számítástechnika történetéből című visszatekintése.

Az első, bizonytalan lépések 1937-ből származtak, de az igazi áttörésre csak a II. világháborút követően került sor. John Vincent Atanasofftól Neumann Jánosig sokan kísérleteztek a számítógépek létrehozásával, tökéletesítésével. 1952-ben készült el az IAS (Institute for Advanced Study) Computer, melyet alkotói nem szabadalmaztattak, az egész emberiségnek “ajándékoztak”.

A múltbéli áttekintés második része a magyarországi fejlesztésekkel foglalkozik. Az első elektronikus számolóeszköz hazánkban – az M3-as – 1958-ban épült meg. Ennek és utódainak részletes történetét számos archív kép is szemlélteti.

Ember és gép

Dragon György: A 463-as hiba című párhuzamos cselekményszálon futó elbeszélése a kedvencem a gyűjteményből, mert – az izgalmak ellenére – könnyed, vidám, emberi hangvételű. Úgy szórakoztat, hogy közben folyamatosan feszültségben tart, s maga a történet alapötlete – legalább is a számomra – egyedi. A nanorobotok szerelmeseinek ajánlom…

Dragon György másik – kiválóan felépített – írása tudományos igénnyel, de a hétköznapi ember számára is közérthetően szól az Ember-gép kommunikációról.

Vallás és internet

Robert Silverberg: Jó hír a Vatikánból novellája egy szokatlan pápaválasztás utolsó napjának történetét meséli el.

Mund Katalin statisztikai adatokkal alátámasztott írása – isten.com – a vallások kommunikációjának megújulását mutatja be, különös tekintettel az internet egyházak általi sokirányú felhasználására.

Kötetlenül

Egy válás előtt álló fáradt és szétszórt nő Szélesi Sándor novellájában szó szerint a Valóságból eltűnt …

A számítógép és mobiltelefon már most is sok fiatalt eltávolít a mindennapi élettől, a készülékeken  csüngnek órák hosszat, szinte függővé válnak “tőlük”.

Bódi Zoltán ebben a témában vázolja elénk: mit hozott és mit hozhat a tudomány fejlődése hamarosan mindannyiunknak: Mobil kommunikáció és életmód. A vezeték nélküli telekommunikáció korláttalan fejlődése még a mainál is nagyobb szabadság- és függetlenségélményt hozhat az emberek számára, csak okosan kell az eszközök által nyújtott lehetőségekkel élni.

Gondolatvezérlés

Jennifer Pelland: A rab lány

Az elbeszélés egy távoli, az emberek által gyarmatosított bolygón játszódik. Az új világ telepeseit pusztító támadás érte, maguk sem tudják, hogy kik is támadtak rájuk. A túlélők újjáépítik kicsiny világukat, s önkéntesekből űrfigyelőket képeznek ki, akik szinte teljesen elveszítik emberi formájukat. Testüket csövek tengere szövi át, kommunikálni sem tudnak a korábbi módon, mindezt azért vállalják, hogy képesek legyenek a közeli és a mélyűr átható figyelésére. A megcsonkított  őrlányok közül az egyik – Alice – bizalmas kapcsolatba kerül gondozójával – Marikkával – , szerelem szövődik közöttük. Már több évtizede vigyázzák bolygójukat, de az újabb, várt támadás elmarad. A torz lényeket gépekkel helyettesítik, visszatérhetnek a normális életbe. Sikerülhet nekik?!

Szilágyi Árpád: Gondolatvezérlése az előző kisepika által felvetett fikció 2009-ben induló megvalósításáról értekezik.

Az USÁ-ban gondolatvezérelésű játékszoftver (NeuroSky) kerül piacra, Japánban gondolattal vezérelhető kerekesszéket építettek, s robotprogramjukban is a testi fogyatékosságok kompenzálására fókuszálnak. Mi várható ezen a területen?

Gondolatok vezérelte hangszerek, repülőgépek, fegyverek, háztartási gépek, kommunikációs eszközök?

NOL

Origo

A népmesék világa az egyszerű emberek igazságkeresése és a lét “mai” állapotának magyarázata. Örök vágyakozás arra, hogy a jóság, az igazság győzzön. A legszegényebb, legkisebb, leggyengébb legény, leány királyfi, koldus, állatka próbálkozása érjen szerencsés véget. Példabeszéd a jóság és a gonoszság folyamatos, fel-feltámadó küzdelméről. A 12 történet mondanivalója a magyar népmesék világára emlékeztet. Bár egzotikus tájakon utazunk, távoli vidékek állatainak és embereinek sorsának – többnyire – csattanóval végződő sikeres vagy megnyugtató, megérdemelt beteljesüléséért izgulhatunk.

A lehetetlen utáni makacs vágyakozás tragédiába torkollik (A szivárvány).
A kicsi, okos állat segít a bizonytalan, megrettent fiúnak (Lokitoyo).
Az öregasszonyt hiába húzza ki a csávából az itt cseppet sem vérszomjas oroszlán, a vénlány hálátlan lesz hozzá.
A csodálatos szépségű fehér lány, Fatima legendájában a Csörsz árka mondájának motívumai csillannak fel.
Ha egy találós kérdésre adandó választól függ az ember sorsa, akkor felettébb találékonnyá válik (Mi történik a vén Holddal?).
Afrikában nem Prométheusz lopta el az istenektől az embereknek a tüzet, hanem más úton került hozzájuk (Az Usiri tűz).
A jelen magyarázata a múltban keresendő: A leopárd és a sakál vetélkedése, A Száj meg a Kéz kölcsön kenyér visszajár esete, Mawu és az ő három gyermeke erre a legtanulságosabb példa.
A Szép és a Bestia megható története – a kedvencem ebből a kötetből – fordulatos, megszívlelendő bölcsességekkel teli változata a Szépség és a Szörnyeteg témájának.

” …az emberek tetteit vagy vissza kell fordítani, vagy át kell formálni, vagy tenni kell ellenük valamit, mert azok sohasem tökéletesek; de a Jó Isten tetteivel semmit sem kell tenni, mert azoknál tökéletesebb nincs. [...]
- A második igazság: egyszer látni a saját szemeddel, többet ér, mint kétszer hallani a saját füleddel, mert a látás a legfőbb emberi érzék, és mert a személyes tapasztalat mindig biztosabb, mint a másoktól hallott. [...]
- A harmadik igazság: lehet hazudni, hogy feleségül végy egy lányt, de nem hazudhatsz, hogy megtarts egy feleséget.”

“… jobb a pokolba menni, ahol úgy szórakoznak, mintha a bolondokházában lennének, mint a Mennyországba, ahol úgy unatkoznak, mintha kolostorban élnének. [...]
- A második igazság: nem kell barátok keresésére fecsérelni az időt, mert évekre van szükség, hogy szoros barátság alakuljon ki, de elegendő egyetlen egy nap, hogy örökös gyűlölködés szülessen, mert egyetlen élőlény sem érdemli meg, hogy egy másik feláldozza érte a boldogságát, és még kevésbé, hogy meghaljon érte.

Ismét megállt, hogy böfögjön, krákogjon, köhögjön, tüsszögjön, köpködjön és néhány groteszk tánclépést tegyen, mielőtt folytatná:
- A harmadik igazság: úgy kell élni az életünket, ahogyan minekünk tetszik, nem törődve azzal, hogy mi lesz utána, mert a mai gatya többet ér, mint a holnapi nadrág; mert nem szabad feláldozni azt, ami van, azért, ami csak lesz; nem kell elengedni azt, aki birtokol, hogy elkapjuk azt, aki lop.”

A vadász meg a párduc meséjében ismét a vadállat a bölcs, az ember meg esendő. A zárótörténetben ismét bebizonyosodik, hogy “Nem használ a tanács, ha nincs követője!” .

A 44 oldalas gyűjteményt a Magyar Elektronikus Könyvtárból töltöttem le, s az Amazon Kindle ebook-olvasón olvastam el.

A téli szünet kínálta lehetőséggel élve – sokat szeretnék olvasni  az elkövetkezendő napokban – könyves karácsonyra számítok:

Környezettudatos természetvédőként ez a kompozíció inkább szilveszterre várható:

Kívánságom – versbe öntve – a jövő esztendőre minden jó szándékú ember számára:

Emőd Tamás: Karácsonyi ének

Szánd meg Uram Isten

A sírót, a kérőt,

Adj egy karácsonyfát,

Egy egekig érő.

Minden tűlevelét

Rakd meg ezer jóval:

Mazsolával, fánkkal,

Mannával, dióval.

Minden ágabogát

Tetejesen rakd meg,

A kalácsot, kolbászt,

Sonkát se tagadd meg.

Aggass pár millió

Öltönykét is rája,

Meg vagy száz magazin

Kis topánt alája.

Aggass valamit rá

Kicsinek és nagynak:

Subát a szegénynek,

Szívet a gazdagnak.

Gyűjtsd alá a népek

Apraját és nagyját,

Aztán Uram Isten

Rázd meg azt a nagy fát…

+++

Havas tájban sínyomok vagy – pákosztos kisgyermekként – süteménybe rajzolok:

Tudománytalan, de fantasztikus eseményekben bővelkedő karácsony is bekövetkezhet:

Kellemes ünnepeket, jó egészséget és boldog új évet kívánok minden sci-fi rajongónak (is) !!!

Minden napnak megvan a maga öröme, bánata.

Ha arra gondolok, hogy a férfiak várható átlagéletkora Magyarországon 70 év körül van, akkor – jó esetben – még 19 év létben reménykedhetem.

Ha a szüleimre gondolok, akkor már nem ennyire rózsás az eljövendő számomra. Édesapám 56 évesen halt meg, a harmadik szívinfarktus vitte el. A 90%-át ennek az ötvenhat Nap körüli utazásnak én is leéltem. Anyám 53 évesen hagyta el a földi létet, 2 évem (5%) lenne hátra?! Akkor igazán át kell gondolnom, hogy mit tegyek ebben a rövid időben!

Borongós hangulatom oka egyrészt a ködös, esős, napfénymentes őszi időben keresendő. Másrészt  apám 1978. december 15-én halt meg a kazincbarcikai Városi Kórházban, s ennek a karácsony közeli rémálomnak tegnapelőtt volt a 33. évfordulója.

Életkedvem rombolásában élen járnak továbbá azok, akik sorozatban semmibe veszik a munkámat.

Küszködésemet a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű tanulókkal bőven megáldott osztályokkal.

2007-től 16 versmondó versenyt nyertek az általam felkészített diákok. Ez bizonyára kevés az elismerésre. Az 1999-től nyert sportérmek tömkelegére – asztalitenisz, sakk – már szót sem vesztegetek. Az alberttelepi Körzeti Általános Iskolában és a tardonai Jókai Mór Általános Iskolában eltöltött 20 évem (1979-1999) meg kit érdekel!

Az idő folyamában szétesik, elmosódik, kitörlődik, eltűnik, elvész minden, alig marad meg valami a múltban történtekből.

A Kun Bélától Árpádig – Jubileumi évkönyv (1970-2010) szerkesztése közben tapasztaltam, hogy milyen nehéz felkutatni már a pár évtizeddel korábban történteket is. Legkevesebb 100 órát töltöttem a szöveg összeállításával (saját cikkek megírása, a mások írásainak a javítása, átfogalmazása, képanyag kutatása, stb.), a tördelő szerkesztő mögött (akinek még nehezebb és több dolga volt) rengeteget tettem azért, hogy tisztelegjünk elődeink előtt, emléket állítsunk a múltnak.

Sem ő, sem én nem érdemeltünk meg idén semmilyen elismerést.

+++

Ma Nagybarcán a 15. Tollas Tibor Szavalóversenyen vett részt két tanítványom:

Kellemes meglepetésemre Czimer Dorina III. helyen végzett.

Az ötödikes kislány aranyosan, kitűnően tagolva, tökéletesen hangsúlyozva, lendületesen mondta el a vidám, tréfás, nyelvtörő Kányádi Sándor-verset (Az okos kos).

Szynal Jonatán a tőle megszokott módon: hibátlanul, szépen, szívhez szólóan, hatásosan mondta el Petőfi Sándor: Jövendölés című jövőbe látó költeményét. Korábban ezzel a verssel a zádorfalvai Petőfi Sándor versmondó versenyen I. helyen végzett, a kazincbarcikai hasonló elnevezésű megmérettetésen II. lett.

Ma elismerő oklevelet és ajándék könyvcsomagot kapott.

Én büszke vagyok Dzsonira.  Akik a helyszínen hallották verset mondani, azok közül többen – jó szóval, simogatással, mosollyal – elismerték a szünetben a teljesítményét.

A legjobb háromban lett volna a helye!

Gratulálok mindkét diákomnak, köszönöm a munkájukat és büszke vagyok rájuk!

+++

Minden napnak megvan a maga öröme és bánata.

Egy nappal kevesebb a 19/5/2 évből…

Szerencsére a tegnap elromlott mosógépünket ma megjavította a szerelő (2000 Ft), nem kell újat vennünk, talán kibír még egy-két évet, mielőtt végleg tönkremenne.

Szent Lucia a harmadik és a negyedik század fordulóján élt Siracusában, Szicília szigetén. Előkelő, nemesi család tagja volt, szép, fiatal lány, aki egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy annak közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében.

Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Lucia kérte meggyógyult édesanyját, ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Ebbe azonban elhagyott vőlegénye nem tudott belenyugodni, s ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél.

A fejedelem mindent megkísérelt, hogy Luciát a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítse, de hiába. Ekkor megpróbálta elvitetni a bordélyházba, hogy ártatlanságában megszégyenítse, de Isten segítségével nem sikerült – még ötven igavonó barommal sem – elvonszolni a szüzet. Ezután kiadta a parancsot, olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el, ám a tűz sem fogott rajta. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte.

Svédországban egész mondakör kapcsolódik a siracusai Szent Luciához. Az egyik szerint a lány  Diocletianus uralkodása – 300 körül – alatt élelmet vitt a katakombákban rejtőzködő üldözött keresztényeknek, és mivel mindkét keze foglalt volt, a fején hordott gyertyakoszorúval világította meg maga előtt az utat. A vikingeket Siracusában jártukban nagyon meghatotta ez a történet, és a tábortüzek mellett később erről mondák születtek.

A meséből aztán egyszer valóság lett, amikor valahol Svédországban a 12. századi nagy éhínség idején egy élelmiszerrel megrakott hajó futott partra és annak orrában egy gyönyörű szép szőke leányka állt, feje körül egy sugárzó gyertyakoszorúval.

Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszünetes törvénynapként határozták meg.

Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben.

Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik.

Luca napja méhében hordozza az új esztendő reménységeit, de gondjait is. Tele van asszonyi kezdeményezésekkel, változatos tilalmakkal, amelyek következménye az egész évre kihat. Időszakában “holdudvarán” a leghosszabbak az éjszakák: a gonoszok, bűbájosok, a rontások ideje ez.

A középkori Európában a nép hitében, tudatában az oltáron tisztelt Luca mellett egy boszorkányszerű rontó-bontó Luca is él: lucaboszi, lucaasszony a neve. Kísértetszerű jelenség, mindenekelőtt az ember rontására törekszik.

Egyes vidékeken a zöld ág sarjasztása e napon kezdődött. Ebben Luca, mint Jézus menyasszonya, házasságszerző szerepű. Hercegszántó sokác szokásában a kislányok hajukba font virágkoszorúval jártak, szűzséget varázsolva Luca és karácsony között az iskolába; régebben a nagylányok is viselték e koszorút. Kiskunmajsán a “lucapogácsába” gyűrűt sütöttek, ha az eladó lány találta meg, rövidesen férjhez ment.

A legnevezetesebb hagyomány a lucaszék elkészítése volt, amely a boszorkák fölismerésére szolgált. Luca napjától karácsonyig „dolgoztak rajta”, innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke.”

Karácsonykor kellett rájuk állni, mert ekkor látták meg a boszorkányokat, akik szarvat hordtak, de azután a széket el kellett égetni. Egyes helyeken mákot kellett az éjféli misére vinni, amit elszórván a rontó szellem fölkapkod, mialatt a nép egérutat nyer. Református vidékeken volt szokás a lucaszék keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy így megláthassák az ott gyülekező boszorkányokat. Hazatérvén pedig fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, keresztbe állították a söprűt – mindegyik „hatásos” fegyver az ártani akaró gonosz ellen.

Luca napi szokás volt az is, hogy egy cserépbe búzát vetettek, hogy karácsonyra kikeljen. Akkor a karácsonyfa alá tették, mint az élet jelképét. Ha karácsonyig minden elvetett szem kikelt, akkor a következő évben bőséges termésre lehetett számítani.

Luca napjától figyelték az időjárást is. A karácsonyig eltelt 12 nap a 12 hónapot jelölte. Luca nap volt a január, az utána következő nap a február és így tovább. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.

A nagylányok pedig süteményt sütöttek és minden kis kalácsban elrejtettek egy fiúnevet. Amelyik utoljára maradt meg, az a fiú volt a várva-várt jövendőbeli. Híres volt még a Luca-cédula is. 12 papírra ráírták 12 fiú nevét, egyet pedig minden nap tűzbe vetettek.

Akinek a neve rajta volt az utolsó fennmaradó cédulán, az volt a leányzó jövendőbelije.

A Facebookon az ismerősökkel való kapcsolattartás mellett játékokban, szavazásokban is részt vehetnek a regisztrált tagok.

Bár jelenleg Lewis Hamilton a kedvencem a Forma 1-ben, de azért a kétszeres világbajnok – nyelvrokon – finn pilótára is büszke vagyok.

Egy kicsit költőibb névre vágytam (pl.: Füstölgő Fény, Bátor Jávorszarvas, Kíváncsi Kutató, Fáradt Fogalmazó), de már kezdem elfogadni a véletlen adta indiánnevet. Kicsit nagyképű, de meg kell hagyni, hogy találó név: Hatalmas Vörösbegy.

Remélem, a Fidesz-érában nem buktat le.

Megtudtam, hogy mennyire ismerem a magyar nyelvet.

Égő lett volna, ha kevesebb!

Jóslatot is kaptam az elkövetkezendőre vonatkozólag:

Fel van adva a lecke: nyugalom, félrevonulás, önmagamba nézés, értékelése mindannak, amit eddig elértem, magányosság.

Tervezés:

1. A 14. labdarúgó Európa-bajnokság (június 08-tól július 1-jéig) követése megerőltető feladat lesz, mert még tartani fog a 2011/2012-es tanév.

Hajrá Lengyelország!

2. A XXX. nyári olimpiai játékok (július 22-től augusztus 12-ig) megtekintése, végigszurkolása: fotelből.

Újítás: nem ártana a közel 20 éves színes Orion tévénket egy újra cserélni…

A második novelláskötetem is készülőben van, vajon meg tudom-e jelentetni 2012-ben, mielőtt egy kisbolygóval randevúznánk?!

Persze a legfontosabb kívánságom az lenne, hogy a szeretteim és én egészségesek legyünk az elkövetkezendő új esztendőben!

A többi csak hab lenne a …söröspoháron.